2010. december 25., szombat

Megbicsaklott kommunikáció

Levelet kapott a firkász cimbim két fideszes országgyűlési képviselőtől, amiket volt olyan kedves, és két korty kávé után továbbküldött nekem. Az egyik tulajdonképpen nem is levél, hanem postaládába dobott, de nem postai úton feladott levelezőlap volt; a másik pedig elektronikus – vagy ahogy a törzspincérem mondja: elektromos – levél.

Kettejük közül Pósán László az, aki emilen küldte el az újságíróknak karácsonyi jókívánságait és üdvözletét. Egy kis kép, piros háttérben zöld karácsonyfa, körülötte ajándékok, gyerekkézzel rajzolva. A szöveg a szokásos kellemes karácsonyi blabla. Majd alatta más betűtípussal egy kis magyarázatféle arról, miért szakított a hagyománnyal a honatya: „Az eddig postai úton feladott üdvözlőlapok költségével idén a Magyar Kármentő Alapon keresztül az iszapkatasztrófa károsultjait segítjük.”


Érthető, világos. Mivel a fidesz.hu-s címéről küldte, feltételeztem, hogy frakcióálláspontról, egyöntetű magatartásról van szó, nagyon helyes is. Minek az a sok papír, a postásnak akad dolga e nélkül is elég, a vörösiszapba tönkrement embereknek meg elkél minden forint!

De mintha a fideszes elhatározásnak kissé ellentmondana Tasó László, Nyíradony polgármestere, szintén parlamenti gombnyomó. Ő ugyanis papír alapon dobatta be a jókívánságait a „ház lakóinak”, egy nem is kicsit zavaros szöveggel szeretetről, türelemről. A jókat megpróbálja az Isten, idézte az üdvözlőlapján a képviselő, s bár ez a lap se postai úton volt kézbesítve, valakinek csak kellett (gondolom) napidíjat fizetni a szórólapozásért. Meg hát a nyomtatásért is, akármennyit is.
Persze lehet, hogy Tasó ezt a kis kedvességet a saját repikeretéből állta, amiből remélhetőleg jut majd valamennyi az iszapkárosultaknak.


Ha így van, jól van. Ha másképp van, akkor valami hiba csúszott a Fidesz kommunikációjába.

Volt már rá példa nem egyszer!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése