2011. június 26., vasárnap

A Társulat

Remélem, Gondola visz legalább egy tányér bablevest Zsák Ferinek az előzetesbe.

De vihet nyugodtan Kósa Lajos polgármester vagy a helyettese, Papp László is, hisz mindegyikük a környezet- és természetvédelem elkötelezett híve, a fakivágások elleni küzdelem élharcosa, akárcsak az egész debreceni polgármesteri hivatal, élén a kabinettel. Legalábbis kampányidőszakban rendszeresen feltör belőlük a természetbuziság. Hogy konkrétan hány fát mentettek már meg, nem sejtem, de gyanítom: nem tudok most annyi templomtornyot megszámolni, ahányat sikerült. Márpedig itt fent, ebben a csupazöld környezetben tíznél többet nem látok.

Gondola Zsolt (évek óta önkormányzati képviselő, örök ellenzéki, amióta kirúgták a Cívis Ház éléről) például legutóbb 2010. október elsején, két nappal az önkormányzati választások előtt tartotta fontosnak, hogy az általa elnökölt Civil Fórum Debrecen Egyesület tagjait élőlánc alkotására kérje, megmentendő a Nagyerdőt egy újabb megalomán, ötcsillagos, ötemeletes szállodától. Azóta nem hallottam, hogy az erdőért kiáltottak volna. A városvezetés/polgármesteri hivatal sajátos „favédelmi” munkásságát pedig már annyi helyen, annyiszor leírták, hogy csoda, ha van még ép és hasznavehető fasor Debrecenben. Vágtak már itt ki fát a megmentés jegyében a Csapó utcán, a Mesterfalván, a Romkertben, most elkezdték az ámokfutást a Dózsa Györgyön is, pedig azt mondták, ott tényleg nem bántják az árnyast. Hát persze, hogy nem...

Na mindez csak onnan jutott eszembe, hogy az egyetlen, országos, sőt európai hírnévre szert tett debreceni természetvédő, az örök harcos Zsák Ferenc Tibor most rács mögé került. Addig harcolt a szabad természetért, míg be nem csukták. Előzetesben van, nehogy meghamisítson vagy eltüntessen bizonyítékokat, és hogy együttműködésre „késztessék”, ha esetleg nem akarna. Zsák Ferenc nem egy különösebben szimpatikus fickó, az alacsony termetével, jellegtelen külsejével simán elmegy mellette az ember az utcán. Észre se vennénk, ha nem bukkanna fel állandóan valami zöldmezős beruházás kapcsán. Például a debreceni Kartács utcai építkezésnél, aminek az ügyét nem átallotta Brüsszelig vinni, és volt képe emiatt összeugrani Kósa Lajossal is. Aztán védte a Zengőt, harcolt a bocskaikerti elkerülőnél is, szép lassan szinte rögeszméjévé válta a Natura 2000. Pert kezdeményezett a Honvédelmi Minisztérium ellen, mert álláspontja szerint környezetkárosítás történt a Zemplénben, és kijelentette, hogy a Tubes-hegyi lokátorállomás építésének megakadályozása érdekében a polgári engedetlenség eszköze is megengedhető.
Debrecenben mindenkit utálnak, aki akadékoskodik, tehát Zsákot és társait Debrecenben ki nem állhatták.

De állítólag máshol se. „Feszült” volt a viszonyuk a minisztériummal, és még a TTT-n kívüli természetvédők is megtagadták őket; nem tetszett nekik a módszerük. „A perben segítségül hívtuk a luxemburgi bíróság egyik ítéletét is, amely kimondja: pusztán annak a feltételezése, hogy az adott természetmegőrzési terület károsodhat, már elegendő ahhoz, hogy a szakhatóság nemet mondjon az építkezésre” – mesélt a TTT taktikájáról Zsák Ferenc a Magyar Narancsnak.

Nyilván az Audinak is ebből lett elege. Hogy hipotézisekre apellálnak, feltételezésekre hivatkoznak, félnek attól, amitől a befektetők, építkezők, gyárosok nem: a természetkárosodástól. Pedig, ha már egyszer Orbán Viktor rábólintott a győri gyár terjeszkedésére, és különben is kell az az 1800 munkahely a beígért egymillió megvalósításához, akkor ne akadékoskodjon itt valami kis senki, egy Debrecenből jött-ment akárki, aki a nagyságos Kósa Lajossal is hadban áll. Hallgattassék – el!

Még ha csak egy időre is, de Zsák Feri most előzetesben van. Megérdemelne a debreceni, kampányzöld politikusoktól egy tányér bablevest. Legalább.

2011. június 9., csütörtök

Lóváros

Ha nekem valami véletlen folytán Kósa Lajosról Torgyán József jut eszembe, az már húdesúlyos. Vagy rám nézve, vagy rájuk, de mindenképp félő: leomlik a Nagytemplom két gyönyörű, vidáman integető tornya, és összeomlik alattam az egész kóceráj. Mármint a mostanság szemérmetlenül elhanyagolt, csupazöld teraszom.

Pedig igenis, Lajos legutóbbi víziója kapcsán Józsi bácsi jutott eszembe. Amikor ugyanis még ő volt a mezőgazdaság lezüllesztéséért felelős miniszter, eljött, hogy megnézze a frissen felújított Lovardát. Tetszett is neki nagyon, nyomban kibruggyogott belőle a jellegzetesen torgyáni nevetés, az a kis csecsemős döcögés, amitől még a gödröcskék is beindultak az arcán… Szóval miután abszolválta a pártja politikájának (meg az ő arcának) célzott tojásdobálást, megkérdezte, hogy na de hol vannak a lovak?! Mer ugye ez egy lovarda volna, vagy mifene. És hogy a témát még tovább reszelje, bejegyzést írt a vendégkönyvbe, ezt:
„A lovas turizmus Magyarország lehetőségeinek egyike. Hallottam már olyan véleményt is, hogy nekünk a ló olyan lehetne, mint Svájcnak a hó.
Debrecen, 2000. IX. 21-én
Dr. Torgyán József bejegyzése a debreceni lovarda emlékkönnyébe (Magyar Narancs - Szüret), október 5.”

Na ezt a kisgazda örökséget (khmmm ökörséget) juttatta eszembe Kósa Lajos azon megjegyzése, amely szerint az új debreceni futballstadion nemcsak focis eseményeknek meg Campus-fesztnek meg virágkarneválnak ad majd otthont, hanem lovas rendezvénynek is. Mi a szösz? Nemzeti vágta lesz Debrecenben? Vagy a Magyar Hagyományőr Világszövetség dicsőséges Tavaszi Hadjáratának debreceni mutációja készülődik? Netán a hortobágyi-mátai pásztorokkal akarunk versenybe szállni helybéli lovasnapok szervezésével az új, dögdrága futballstaionunkban, ha már aranylábú fiaink bokái rendre csak összeakadoznak mostanában? BL helyett lóverseny? Kereplőt váltó sétapálca? Hú, de súlyos…

Igaz, Lajos már nem egyszer utalt erre a lovas-dologra, például amikor megkérdezték tőle, mennyibe fáj majd az új gigaberuházás. Azt mondta ugyanis: „Nem szívesen tippelgetek. Egy ilyen típusú építkezés nem egy ló ára, olyan 10 milliárdos nagyságrendű beruházás.”

Nos, annyit biztos kóstál. Ma, 2011. június 9-én Kováts Ákos fősztárépítész átadta a város közgyűlésének a debreceni stadion vázlattervét (ingyen) . Lesz benne sok VIP-páholy (Viktor mellé Platinit!), sajóhely meg rendes férfivécé. És eljő majd a kánaán.

Szóval sejthettük volna: „nem egy ló ára”; lovas rendezvények helyszíne; lóháton ábrázoló huszáros freskó…
Ritka az ilyen, de Torgyán jóslata ezúttal bejött: ami Svájcnak a hó, az hazánknak, kivált Debrecennek, a ló. És bár Józsi bá’nk már sehol sincs, Debrecenben egyelőre tényleg a lovaknak áll ... a zászló.

Nyihahahahaha!