2010. szeptember 21., kedd

Reggeli a kávézóban

„Abban úgy van jelen valami nagyon mély transzcendens és szakrális jelleg, hogy kevés a direkt utalás.” Ezt a magasröptű hülyeséget nem én mondtam, hanem Gulyás Gábor, még valamikor, régebben. (Szokott ő máskor is hetet-havat mondani, de ez most mindegy.) A lényeg ezúttal a meglepetéééés, amit kitaláltam neki – többek között ezért a mondatáért.

Ide, le, a testvérkávézóba ugyanis bulit terveznek, az előbb súgta a fülembe a pincérem. Mivel szülinapi vigasság lesz, készülök egy kis ajándékkal GG-nek – hátha meghív kivételesen engem is.

Megérdemli, mert állítólag ő is villásreggelit készít a sajtónak, illetve sajtóreggelire vár – villával. Az egyik firkász cimborám kapott levelet, amiben ezt írja GG sajtósa: „Éppen négy évvel ezelőtt nyílt meg Debrecenben a MODEM. Az elmúlt időszak eredményeiről és tapasztalatairól … sajtóreggeli keretében tart beszámolót és számvetést Gulyás Gábor igazgató.”

És ez az én ajándékom is: számvetés az elmúlt négy évről. Persze csak röviden, amennyi egy szösszentésbe, három templom tornyának megszámolásába és egy fél kávé kortyolgatásába belefér…

A kezdetek: a Modem, amikor még úgy volt, hogy irodaház lesz. Merthogy eredetileg annak tervezték. Bizony, azért vannak benne azok a sok kis négyszögletes szobák, zárt dobozok hatását keltő terek, a nagy szürke hatalmasság kétezer négyzetméteren – semmi múzeum- vagy galériajelleg, semmi művészi áhítat. Irodaháznak indult, nevében pedig DEMO-nak. A falakba is először a demót nyomatták bele, s csak miután rájöttek, hogy az irodaházak kihasználtsága városszerte gyengélkedik, és nincs szükség még egy újabbra a belváros közepén, akkor keresztelték át Modemre, funkcionálták galériává, s akkor került a falra az utóbbi nevezet is.

A folytatás: többféle módon megtestesült itt már a messianizmus, például Kósa Lajos mellszobra vagy Leonardo üveggyapot lója segedelmével. Utóbbi elég markáns volt, gigantikus, élethű hasonmás, jó az a vidéki taplónak-alapon. A feketében játszó, polgármesteri mellszobor sem sült el valami jól, s nem azért, mert nem Lajos megrendelésére készült, hanem mert előnytelenül ábrázolta a pmestert. (Illetve pont úgy, ahogy kinéz. Ő ilyen, hát istenem.) De rendezett itt ez a mackós szőrmók (GG) igazi messiásos kiállítást is, sok vérrel, szenvedéssel – igazi kínszenvedés volt.

Kósán magán kívül egyébként Sztálin is kapott szobrot, szintén nem saját megrendelésre, és Gulyás direktor mellett Farkas Berci is vezetett tárlatot. Akadtak továbbá olyan kedvesen röhejes megmozdulások, mint amikor a taxisok éjszaka ingyen mehettek be már nem is tudom melyik kiállításra. Szóval van mire emlékezni, GG majd biztos kiemeli a legeslegjobbakat.

Ami a fránya lóvét illeti, hááááááááááát…A Modem 2007-et 53 millió forint veszteséggel zárta, a következő év végére a hiány már „csak” 38 millióra apadt. Aztán hogy, hogy nem valahonnan 42 millió lejárt számlakövetelése kerekedett, aminek a törlesztésére az önkormányzat nem adott többlettámogatást, maradt tehát a hitelfelvétel. Nem túl fényes anyagi karrier (mármint intézményileg tekintve). De a Modem él és virul, nála már csak Gulyás Gábor érzi magát rózsásabban.

A szerdai villásreggeli nyilván gesztusértékű: gesztusfestmények közé, kis magyar pornográfiás fílinggel körítve, villára szúrt falatkákkal várja a sajtósokat az általa vezetett szentélybe.

Ami eredetileg irodaháznak készült.

1 megjegyzés:

  1. Mintha a bejegyzés kissé elfogult lenne, és a blogger a szóban forgó intézmény működésének megítélését kizárólag személyes(kedő) ellenszenvére alapozná. Tévednék?

    VálaszTörlés