Az elnök embere

FB-s párbeszéd a megyei közgyűlés új elnökéről: Ki az a Bodó Sándor? Sárrétudvari pógármonstere. Jó, na, és? Semmi, több...nem zavar vizet.

Ha Kósa Lajost lelepkefingozzák, akkor szegény Bodóra mit mondanak? Hogy hangyányi alfarhang valahonnan a Sárrétről?

Lehet, hogy az, de valamiért most mégis elővették, pozicionálták – lapot kapott a nagyok közt. Ő léphet Rácz Róbert nyomába, már ha ez lehetséges egyáltalán. Az viszont legalábbis biztosnak látszik, hogy ő irányítja majd a megyei közgyűlést, hiszen ha a megyei Fidesz-választmány úgy döntött, hogy így legyen, akkor az országos is nyilván rábólint, s azt mondja: legyen úgy.

Bodó Sándorról eddig valószínűleg a megyei közgyűlés tagjait és Sárrétudvari lakóit kivéve senki nem hallott. Pedig állítólag 12 éve tagja a megyei közgyűlésnek, most is gazdasági bizottsági elnök, ráadásul 4 éve polgármester Sárrétudvariban. Ez persze nem a megyei önkormányzat honlapján lévő névjegykártyájából derül ki, mert az nulla...

Azt is állítják róla, hogy nagyon rendes, tisztességes tanár, igaz nem olyan rutinos, mint Rácz. Egy magát nánási baloldali érzelműnek nevező hozzászóló pedig odáig megy, hogy azt mondja: ő a „számításba jöhetők legjobbja, aki egy kulturált, normális kapcsolatot tartó ember a vele nem mindig egy nézetet vallókkal is. Én tisztelem, és jó választásnak tartom!” Hallani viszont olyan véleményeket is a szociktól, hogy az új elnök irányítható, totálisan lojális ember. Nadehát ez a Fidesznél sose hátrány, hanem sőt! Elvárás – miért pont ezt teszik szóvá a szocialisták? Mintha náluk nem ez menne egyébként...

Persze az, hogy mennyire lesz karakteres, meghatározó elnök-egyéniség az új ember, majd kiderül. Hogy fölülmúlja-e a Láyer József által képviselt politikát (nem lesz nehéz), netán emlegetik-e egy napon Juhászné Lévai Katalinnal (mint akivel kulturált normális kapcsolatot tartott, holott az övével nem egy nézetet vallott), nem tudni. Mint azt sem, olyan kaliberű lesz-e , mint Rácz Róbert volt.

Mindenesetre, ha lájtos lepkeszellőként indul is közgyűlési elnöki munkája, attól még messzire juthat. Némi rutin, kapcsolati tőke és egy-két durrantás, s az ember végül több lehet egy hangyakukinál.

Tilitoli, házon belül

Helyére került a fiú. Hosszú éveken át tartó, súlyos vádakkal terhelt időszak és olykor súlyosan terheltnek tűnő emberek által vívott küzdelem után, de a helyére került. Tóth Attila a Vörös Polip céltáblájából a megyei közgyűlés alelnöke lett.

Gondolom legalábbis, hogy most a helyén érzi magát. Azt írja a megyei lap internetes kiadása, hogy pénteken alelnökké választották Tóth Attilát a megyei közgyűlésben. Azt is írja (persze nem így, ezt csak én mondom), hogy neki sikerült az, ami Halász D. Jánosnak nem: külsősként került a testület élére. Rácz Róbert elnök tett ugyanis javaslatot a személyére, „élve a törvény adta lehetőséggel, hogy kívülről, tehát nem a testület tagjai közül kerüljön ki a második alelnök”.

Azt is ugyanitt olvasom, hogy az ellenzék képviselői hangsúlyozták ugyan, hogy nem a jelölt személye ellen van kifogásuk, de nem támogatták az előterjesztést. Azt mondták, elég egy alelnök ehhez a leminisített testülethez. Pálfi Zoltán, a Jobbik frakcióvezetője a költségtakarékosság szükségességére figyelmeztetett, míg Tóth József (MSZP) szerint egy „kakukktojás” nem szerencsés választás.

Csodálkoznék egyébként, ha a jelölt személye ellen a szociknak nem lenne kifogásuk. Hiszen párttársuk, Juhászné Lévai Katalin (akit Vörös Polipként vonultatott be nagybecsű könyvével egy helyi, magát újságírónak nevező személy), és aki Rácz Róbert feneke előtt koptatta a sajátjával az elnöki széket, hosszas vitába keveredett Tóth Attilával. Olyannyira hosszúra nyúlt már a hajcihőjük, hogy legutoljára a kampány idején, szeptemberben lehetett olvasni valami végrehajtásról Juhászné ellen. Az ügyről Tóth Attila, a megyei polgárőr szövetség elnöke a nol.hu-nak azt mondta: Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés volt elnöke elvesztett vele szemben egy személyiségi jogi pert, ezért a bíróság a politikust 30 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte 2008 őszén, ám Katika a lóvét azóta sem virította. Sőt, nem átallotta kampányfogásként aposztrofálni Tóth Attila e legutóbbi húzását.

(A kettejük harcáról készült, egyik rendkívül elfogult, egyoldalú, színvonal nélküli újságcikket itt olvashatják.)

Na tehát, pontosan annyi nappal ezelőtt, ahány tornya van a mi csodálatos Nagytemplomunknak, ez a Tóth-gyerek bekerült a testület vezetésébe. Azzal a hivatalos kommunikációval övezve, hogy a kevesebb képviselőre is ugyanannyi feladat hárul, mint a többre, s ebből az következik, hogy egyenként több munkát kell majd végezni még jobb irányítással. Rácz Róbert, a polgárőrszövetség által nemrég szintén kitüntetett vezető hangsúlyozta: „Tóth Attila a megyei önkormányzat munkatársaként eddig is dolgozott már a közgyűlésnek, most csak „átfestjük a hátán a számot”, a rá eső költség előző pozíciójának helyén megtakarításként jelenik meg”.

„Tóth Attila a megyei polgárőrszövetség vezetője, a megyei önkormányzat elnöki tanácsadója; agrár-közgazdász, településüzemeltetési szakmérnöki, növénytermesztési mérnöki diplomával rendelkezik.”

Én pedig, hogy a templomtoronyszámolgatáson kívül mással is tornáztassam az agyamat, megnéztem, mennyit kap egy közgyűlési alelnök kápé. Igaz, a megyei önkormányzat honlapján
csak 2009-es adatot találtam, de kiindulási alapnak az is jó.

E szerint az alelnök illetménye 560 ezer, a költségtérítése 112 ezer forint. Jár neki étkezési hozzájárulás is, 12 ezer havonta, munkaruha juttatás évente 77 ezer 300, beiskolázási támogatás évente, gyerekenként 21 450 forint, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 3000 forint/hó, üdülési hozzájárulás pedig 39 ezer forint évente. Ez havi szinten összesen 687 ezer, az üdülés, a cucc meg az iskola pedig 159 200 forint éves szinten.

Ha ennél többet kapott tanácsadóként, akkor máris tényleg jobban járt az önki, meg mi, adófizetők is, és ennek örülünk. Meg annak is, hogy a költséghatékonyság nemcsak olyan intézkedésekből áll, mint például hogy ugyanabban az évben összesen 44 főt érintő álláshelymegszüntetésről döntöttek a megyénél, hanem ilyenből is, amikor csak áthelyeztek valakit egyik helyről a másikra.

Házon belül maradt, csak feljebb lépett. Most van végre a helyén. Gondolja ő.