Újabb lakásmutyiról hírelt nemrég a fidesz.hu. Azt írják:
„A most kipattant botrányban egy III. kerületi ingatlant "járattak meg" a tárca, a HM EI Zrt., a Mester Nívó Kft. közreműködésével, mintegy 15 millió forintos kárt okozva az államnak.”
És hát nem tehetek róla, de erről is na vajon ki, hát persze, hogy Kósa Lajos jutott az eszembe. Éppen annyi évvel ezelőtt, ahány templom tornyát e pillanatban látni engedi a húsvéti napsütés, szóval pontosan hét évvel ezelőtt írt ugyanis róla a vagy.hu meg a Népszava. Mármint Lajosról és a Mester Nívóról. Furcsa, de a fidesz által most kifogásolt mutyi is 2004-re nyúlik vissza. Hogy is van ez akkor pontosan? Vajon ez a Mester Nívó ugyanaz a Mester Nívó? Akit érdekel, járjon utána!
Az mostani biznisszel kapcsolatban azt olvasom a fidesz.hu-n, hogy „az ingatlan bérbeadására vonatkozó kérelmet még 2004-ban terjesztette Csák Gábor ezredes Juhász Ferenc miniszter elé. Ezt a 153 négyzetméteres ingatlant ajánlotta a Mester Nívó Kft. eladásra 72 millió forintért. Azonban ez a lakás a cég ajánlattételekor még a HM EI Zrt. tulajdonában volt. A Mester Nívó Kft. egy nappal korábban vásárolta meg az ingatlant, mint ahogy azt a HM-nek tovább értékesítette.(…) 2003 decemberében a HM EI Zrt. a fent említett ingatlant a Fischer-Bau-tól vette meg 56.343.000 forintos vételárért. A HM ekkor már jóváhagyta a vezetői lakás megvásárlását. Miután a Mester Nívó Kft. már felajánlotta a lakást és a garázst 72 millió forintért, csak azután vette meg 65 millió forintos vételáron. A szereplők így mintegy 15 millió forinttal károsították meg az államot.”
Ugyanabban az évben, 2004 májusában szintén felbukkant az inkriminált kft-nek a neve, méghozzá Kósa Lajos privát ingatlanüzlete, illetve az akkor még csak megálmodott piactömbi beruházás kapcsán. A 2004. május 7-én megjelent cikkében a Népszava újságírója arról fejtette ki a véleményét, hogy a május 6-ai közgyűlést megelőző napokban nyilvánosságra került: a favorizált céget alapító vállalkozások egyike – a Mester Nívó Kft. – korábban jó pénzért megvásárolta Kósa Lajos ingatlanát. Ráadásul a Dexiumot (a piactömb építésével megbízott céget) alapító két társaság 100 milliós jelzálogot jegyzett be a korábban Kósa birtokában lévő ingatlanra. Bár a polgármester leszögezte: semmi köze az említett vállalkozásokhoz, a Népszava kötötte az ebet a karóhoz, és megemlítette: a Mester Nívó által kialakított egyik budapesti társasházban lakástulajdona van a Dexium Kft. ügyeit képviselő jogásznak, a Mester Nívó vezetőjének és Kósa Lajos feleségének is.
Lett is ebből galiba, mivel a Népszavát Lajos beperelte, a bíróság pedig helyreigazíttatta, többrendbelileg. A Magyar Narancsot is érdekelte a téma, ők többek között a közgyűlési jegyzőkönyv alapján ezt írták:
„A vita során Szabó Miklós (MSZP) azt tudakolta, nem állt-e kapcsolatban a polgármester vagy valamely közvetlen családtagja a Dexium egyik korábbi tulajdonosával, a Mester-Nívó Építőipari Szolgáltató Kft.-vel. A polgármester ellentmondásos választ adott: először tagadta, majd azt mondta - idézet a közgyűlési jegyzőkönyvből, amely nem szó szerinti, tehát harmadik személyben fogalmaz -, "a Mester-Nívó (...) Debrecenben ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően vásárolta meg és értékesítette tovább a tulajdonában álló ingatlant", továbbá amikor a Dexium a várost megkereste, a Mester-Nívó már nem volt benne.
Az ellenzéki képviselő kérdésének háttere: a Mester-Nívó Kft. 2003 novemberében megvásárolta, majd továbbadta egy másik cégnek azt a debreceni, Dóczy utcai ingatlant, melyben Kósa Lajosnak kisebb ingatlanhányada volt. A cég részt vett a Dexium alapításában, de tagsági viszonyát 2004. április 26-án - tehát két nappal a városnak tett ajánlat előtt - megszüntette. Az ügyet a debreceni hírportál, a vagy.hu, majd a Népszava hozta nyilvánosságra. Az utóbbit a polgármester beperelte, a bíróság pedig megállapította, hogy nincs ok-okozati összefüggés aközött, hogy a Mester-Nívó megvette Kósa tulajdonát és az általa alapított projektcég később szerződést kötött Debrecen városával. A téves állításért a napilapot több rendbeli helyreigazításra kötelezték.”
Na szóval. A bíróság mondta ki, tehát úgy van: nem volt ok-okozati összefüggés a Dóczy utcai házikó (a Kósa-család korábbi lakhelye) eladása, illetve az önkormányzati – piactömbi – építkezésre kötött szerződés körülményei között. Higgyük hát el! Az pedig mindenesetre laikusként is biztosnak tűnik: ha én eladom a házam valakinek, aki egyébként megkárosítja az államot sokmillió forinttal, azzal én nem követtem el bűnt. De attól még kínos az ügy.
Pláne, ha a saját párttársak jönnek elő hét év után a témával, attól a szent céltól vezérelve, hogy fény derüljön a szocialisták sokat emlegetett ingatlanmutyijaira. Hát derüljön fény, de ne csak a szocik, hanem mind az összes többi politikus bizniszére, amiben állami vagy önkormányzati (köz)pénzek forognak kézen – és kockán.
„A most kipattant botrányban egy III. kerületi ingatlant "járattak meg" a tárca, a HM EI Zrt., a Mester Nívó Kft. közreműködésével, mintegy 15 millió forintos kárt okozva az államnak.”
És hát nem tehetek róla, de erről is na vajon ki, hát persze, hogy Kósa Lajos jutott az eszembe. Éppen annyi évvel ezelőtt, ahány templom tornyát e pillanatban látni engedi a húsvéti napsütés, szóval pontosan hét évvel ezelőtt írt ugyanis róla a vagy.hu meg a Népszava. Mármint Lajosról és a Mester Nívóról. Furcsa, de a fidesz által most kifogásolt mutyi is 2004-re nyúlik vissza. Hogy is van ez akkor pontosan? Vajon ez a Mester Nívó ugyanaz a Mester Nívó? Akit érdekel, járjon utána!
Az mostani biznisszel kapcsolatban azt olvasom a fidesz.hu-n, hogy „az ingatlan bérbeadására vonatkozó kérelmet még 2004-ban terjesztette Csák Gábor ezredes Juhász Ferenc miniszter elé. Ezt a 153 négyzetméteres ingatlant ajánlotta a Mester Nívó Kft. eladásra 72 millió forintért. Azonban ez a lakás a cég ajánlattételekor még a HM EI Zrt. tulajdonában volt. A Mester Nívó Kft. egy nappal korábban vásárolta meg az ingatlant, mint ahogy azt a HM-nek tovább értékesítette.(…) 2003 decemberében a HM EI Zrt. a fent említett ingatlant a Fischer-Bau-tól vette meg 56.343.000 forintos vételárért. A HM ekkor már jóváhagyta a vezetői lakás megvásárlását. Miután a Mester Nívó Kft. már felajánlotta a lakást és a garázst 72 millió forintért, csak azután vette meg 65 millió forintos vételáron. A szereplők így mintegy 15 millió forinttal károsították meg az államot.”
Ugyanabban az évben, 2004 májusában szintén felbukkant az inkriminált kft-nek a neve, méghozzá Kósa Lajos privát ingatlanüzlete, illetve az akkor még csak megálmodott piactömbi beruházás kapcsán. A 2004. május 7-én megjelent cikkében a Népszava újságírója arról fejtette ki a véleményét, hogy a május 6-ai közgyűlést megelőző napokban nyilvánosságra került: a favorizált céget alapító vállalkozások egyike – a Mester Nívó Kft. – korábban jó pénzért megvásárolta Kósa Lajos ingatlanát. Ráadásul a Dexiumot (a piactömb építésével megbízott céget) alapító két társaság 100 milliós jelzálogot jegyzett be a korábban Kósa birtokában lévő ingatlanra. Bár a polgármester leszögezte: semmi köze az említett vállalkozásokhoz, a Népszava kötötte az ebet a karóhoz, és megemlítette: a Mester Nívó által kialakított egyik budapesti társasházban lakástulajdona van a Dexium Kft. ügyeit képviselő jogásznak, a Mester Nívó vezetőjének és Kósa Lajos feleségének is.
Lett is ebből galiba, mivel a Népszavát Lajos beperelte, a bíróság pedig helyreigazíttatta, többrendbelileg. A Magyar Narancsot is érdekelte a téma, ők többek között a közgyűlési jegyzőkönyv alapján ezt írták:
„A vita során Szabó Miklós (MSZP) azt tudakolta, nem állt-e kapcsolatban a polgármester vagy valamely közvetlen családtagja a Dexium egyik korábbi tulajdonosával, a Mester-Nívó Építőipari Szolgáltató Kft.-vel. A polgármester ellentmondásos választ adott: először tagadta, majd azt mondta - idézet a közgyűlési jegyzőkönyvből, amely nem szó szerinti, tehát harmadik személyben fogalmaz -, "a Mester-Nívó (...) Debrecenben ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően vásárolta meg és értékesítette tovább a tulajdonában álló ingatlant", továbbá amikor a Dexium a várost megkereste, a Mester-Nívó már nem volt benne.
Az ellenzéki képviselő kérdésének háttere: a Mester-Nívó Kft. 2003 novemberében megvásárolta, majd továbbadta egy másik cégnek azt a debreceni, Dóczy utcai ingatlant, melyben Kósa Lajosnak kisebb ingatlanhányada volt. A cég részt vett a Dexium alapításában, de tagsági viszonyát 2004. április 26-án - tehát két nappal a városnak tett ajánlat előtt - megszüntette. Az ügyet a debreceni hírportál, a vagy.hu, majd a Népszava hozta nyilvánosságra. Az utóbbit a polgármester beperelte, a bíróság pedig megállapította, hogy nincs ok-okozati összefüggés aközött, hogy a Mester-Nívó megvette Kósa tulajdonát és az általa alapított projektcég később szerződést kötött Debrecen városával. A téves állításért a napilapot több rendbeli helyreigazításra kötelezték.”
Na szóval. A bíróság mondta ki, tehát úgy van: nem volt ok-okozati összefüggés a Dóczy utcai házikó (a Kósa-család korábbi lakhelye) eladása, illetve az önkormányzati – piactömbi – építkezésre kötött szerződés körülményei között. Higgyük hát el! Az pedig mindenesetre laikusként is biztosnak tűnik: ha én eladom a házam valakinek, aki egyébként megkárosítja az államot sokmillió forinttal, azzal én nem követtem el bűnt. De attól még kínos az ügy.
Pláne, ha a saját párttársak jönnek elő hét év után a témával, attól a szent céltól vezérelve, hogy fény derüljön a szocialisták sokat emlegetett ingatlanmutyijaira. Hát derüljön fény, de ne csak a szocik, hanem mind az összes többi politikus bizniszére, amiben állami vagy önkormányzati (köz)pénzek forognak kézen – és kockán.
